Lukácsháza község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Kőszegi kistérség
Lakosság: 1023 fő
Terület: 9.36 km²
Népsűrűség: 109,29 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Szombathelytől 13 km-re északra a Gyöngyös-patak mentén hosszan elnyúlva fekszik. Határa keleten sík, nyugaton dombos, itt található a község észak-déli fekvésű szőlőhegye is. A községen átvezet a 87. számú főútvonal és a Szombathely-Kőszeg vasútvonal.

Története

A község területén már az i. e. 5000 körüli időben is éltek emberek, a Gyöngyös-patak völgyében a dunántúli vonaldíszes kultúra népének emlékeit találták meg, később a lengyeli kultúra népe, majd a vaskorban a kelták, később pedig a rómaiak lakták ezt a vidéket. Az avar korban nagyobb település volt itt, a határban fekvő szőlőhegy, a Csömötei-hegy területén a 7-9. századból származó 92 sírból álló avar temetőt tártak fel. A település helyét a temetőtől északra, a Szerdahelyi-patak völgyében feltételezik. A mai község helyén három egykor falu volt, Lukácsháza, Kiscsömöte és Nagycsömöte. Utóbbit már 1283-ban említi IV. László király oklevele Poss. Chemetey alakban. Lukácsháza először 1412-ben bukkan fel az írott forrásokban. ("Sessiones deserte condam Luce Lukachhaza vocitate iuxta fluv. Gwnges.") Neve a Lukács személynévből származik és valószínűleg első birtokosára utal. Lukácsháza 1412-ben a Garaiaké, később Kőszeg várának tartozéka. [1]

Vályi András szerint "Kis Csömöte. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Köszeg vize mellett, N. Pőséhez közel, ’s ennek filiája, Köszög Várossától mint egy mértföldnyire. Határja középszerű, de vagyonnyaikat jól eladhattyák. Nagy Csömöte. Elegyes falu az előbbinek szomszédságában, földes Ura Gróf Nádasdy Uraság, erdeje, ’s pusztája nagy, határja meglehetős termékenységű, második Osztálybéli. LUKÁCSHÁZA. Magyar falu Vas Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Gyöngyös vize mellett, Nagy Pősénak szomszédságában és anfiliája, földgye termékeny, fája, legelője van, el adásra módgyok Kőszögön, és Szombathelyen, réttye elég van, és jó." [2]

Fényes Elek szerint "Kis- és Nagy-Csömöte, 2 magyar falu, a Gyöngyös mellett, ut. p. Kőszeghez 1 óra, 500 kath., 30 evang., 13 zsidó lak. Mind földjei mind rétjei igen termékenyek. Birják gr. Nádasdy Leopold, Szluha, Ajkay, Sály, s m. t. Lukácsháza, magyar falu, Vas vmegyében, Kőszeghez 3 óranegyedre: 98 kath., 37 ágostai lak. Szántóföldei, rétjei termékenyek. F. u. h. Eszterházy." [3]

1910-ben Kiscsömötének 93, Nagycsömötének 474, Lukácsházának 222 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

A nagycsömötei temetőkápolna

Nevezetességei

Nagycsömöte Szent Rókus és Szent Sebestyén tiszteletére szentelt római katolikus temetőkápolnája 16. századi eredetű. Építtetőjének Nádasdy Tamást tartják. A bejarata feletti fülkében Szent Rókus korabeli szobra látható, oltárképe 1860-ban készült.
Lukácsháza kápolnája Páduai Szent Antalnak van szentelve.
A nagycsömötei harangláb 1940-ben épült a régi tűzoltóház átépítésével.
Az Aradi vértanúk kopjafáját 1999-ben avatták fel a művelődési ház kertjében.
Tolnay Sándor szobra a művelődési ház udvarán.
Fakereszt a Szent Antal kápolna kertjében.
Millenniumi emlékmű.
A község sportpályáján lovasversenyeket rendeznek.

Híres emberek

Itt született 1794. február 1-jén Horváth József író, orvosi művek szerzője.
Nagycsömötén született 1748. szeptember 8-án Tolnay Sándor állatorvos, akadémikus, orvosi szakíró.
Itt élt és alkotott 1858-tól 1884-ben bekövetkezett haláláig Bubics Imre vízépítő mérnök, régész, történész.
Itt élt és alkotott 1929-ben bekövetkezett halálaig Kovátsits Károly akadémikus, író, kutató, hercegi gazdasági tanácsos.

Gazdaság

A község jelentős ipari üzeme a Schott – Forma Vitrum Kft. gyógyszeripari üvegtermékeket (ampulla, üvegcse, karpulla) előállító gyára.Itt található még a TEVA gyógyszergyár raktára.

Következő községek

További községek